Stressz - Támadj, vagy menekülj! - adaptációs szindróma

A stressz alapvetően egy természetes biológiai reakciót jelent. Azt, ahogyan a testünk a vészhelyzetekre reagál. Míg  régen a vészreakció miatt keletkezett többletfeszültséget az ősember mozgással, izommunkával vezette le (elszaladt a kardfogú tigris elől), addig ma már sokszor nem tehetjük meg ezt. Egy helyben ülve kell elviselnünk a legnagyobb mértékű stresszt is - hiszen mi nem szaladhatunk el a főnök elől, ha kiabál, vagy nem futamodhatunk meg egy feszült légkörű tárgyalás közben. Tehát a bennünk kialakult többletfeszültség (ha nem kezeljük megfelelően) felhalmozódik és károsíthatja a szervezetünket.

Az izgalom és a stressz hatására a testünkben nagyon sok változás megy végbe. Ilyenkor a támadj-vagy-menekülj reakció készenléti állapotba hozza a szervezetet.
Ez a válasz a test védekező képességének mobilizálásából áll, melynek következtében az alábbi reakciók tapasztalhatók:

• Szapora szívverés
• Hirtelen légzésritmus változás
• Verejtékezés, tenyérizzadás
• Hányinger, hirtelen változás az emésztőrendszerben
• Remegés, hidegrázás
• Érzelmi változások (pl. félelem, harag megjelenése)
• Érzékelési változások (esetleg lassított mozgásérzékelés)
• Izomfeszülés
• Megnövekedett koncentráció és figyelem.

Az érrendszer - és a hormonegyensúly változása is kíséri ezt a válaszmintát.

Ezen akaratlan izgalom létrejöttéhez , mely vagy a veszélyforrás felé irányuló aktivitásból (támadás), vagy a veszélyforrás elkerülésére irányuló aktivitásból (menekülés) áll, mindig valamilyenfajta veszély észlelése adja a kulcsingert, melyeket stresszoroknak nevezünk.

A kezdeti szakaszban jótékony hatásúnak tűnik a támadj-vagy-menekülj reakció, hiszen készenléti állapotba hozza a szervezetet, és többletenergiával látja el több szinten is. Nemcsak a test válik tettre késszé, hanem a mentális működés is fokozódik, javul a koncentráció, az érzékelési pontosság és kitisztul a tudat. Ezek az állapotok nem feltétlenül negatívak

Ez a riadófújás azonban  nem kapcsol ki automatikusan, és nem tér automatikusan vissza a nyugalmi állapot. Továbbá a kutatások egyértelműen kimutatták, hogy amikor huzamosabb ideig marad fenn az izgalmi állapot, akkor a fiziológiai rendszerek elkezdenek lemerülni, és patológiás változások indulnak el. Ezek eleinte tünetek formájában jelentkeznek, később betegségeket alakítanak ki, és végül a szervezet halálát is okozhatják. – Tehát ha egy szervezet bármilyen oknál fogva állandó izgalmi állapotban marad (-amit sokszor stressznek hívnak), akkor szó szerint kimeríti magát.

Munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse vagy a helyzetet kezelje.
A stressz nem betegség, de ha intenzív és bizonyos ideig fennáll, szellemi és fizikai egészségkárosodást okozhat. Ha valaki nyomás alatt van, az javíthatja a teljesítményt, és elégedettségérzést eredményezhet, ha kihívást jelentő célokat sikerül elérni. Ha azonban túl sok a követelmény és túl nagy a nyomás, az stresszhez vezet.

A munkahelyi stressz minden cégen belül és a hierarchia minden fokán érinti a dolgozókat - és önmagában ez nem is baj, hiszen létezik pozitív stressz is, az úgynevezett eustressz. Egy nehéz szituáció vagy megoldandó feladat által kiváltott feszültség akkor válik pozitív stresszé, ha kihívásként tudunk szembenézni vele, és úgy érezzük, képesek leszünk megbirkózni a problémával. Ha azonban a feszültség túl nagy, vagy egyszerre túl sok különböző kihívás ér bennünket, illetve úgy érezzük, hogy nem tudunk boldogulni a ránk bízott feladatokkal, akkor negatív stresszt, distresszt élünk át.
 

A krónikus distressz hosszú távon viszont nagyon káros: rontja a teljesítőképességet, kiégéshez vezet, valamint számos testi és pszichés tünet (pl. alvászavar) és betegség kiváltója lehet.

Ezért tehát mind a munkaadónak mind a beosztottaknak érdeke, hogy megfelelően tudják kezelni a stresszt.

A Stresszkezelő csoportok során olyan technikákat sajátíthat el ( relaxáció, meditáció, imagináció), amelyek segítségével felismerheti és tudatosíthatja saját stresszorait. Ezek a stresszoldó módszerek és önismereti tudatosságunk növelése, segítenek abban, hogy visszanyerjük testünk felett az irányítást, hogy kontrollt gyakoroljunk a feszültségi szintünk felett, és megtanuljuk elérni az ideális, nyugodt éberség állapotát saját egészségünk fenntartása érdekében.

A Stresszkezelő csoportok min. 6 fővel indulnak,

hat alkalommal,
heti 2 órában zajlanak.

Jelentkezés: Suri Irén
                       Tel.:06/30-2982425