Önismereti csoport

Az új önismereti csoport 2018. február 3-án indul.

Szervezése folyamatban. A csoportba jelentkezés személyes beszélgetéssel kezdődik, melyre a 06302982425-ös telefonon jelentkezhetsz. Szeretettel várom a hívásod!

 

„Mi magunk legyünk az a változás, melyet látni szeretnénk a világban”  

/Mahatma Gandhi/

A másik, akire dühösek vagyunk, igazából nem felelős azért a szerepért, amit kiosztottunk rá. A magunkkal hurcolt régi haragok és sérülések, múltbeli emlékeinkhez tapadó fájdalmaink, félelmeink mélyen a tudatalattinkba süllyedtek, de időnként, olyan helyzetekben, melyek hasonlítanak a gyökérproblémában megtapasztalt helyzethez, felszínre bukkannak és viselkedésünk irányítóivá válnak. Ezért kerülünk néha újra és újra ugyanabba a helyzetbe – a szereposztás változhat. Ha a düh, harag, megbántottság fel tud oldódni bennünk, átadják a helyüket a megértésnek, az elfogadásnak, a megbocsátásnak és szeretetnek, mely lelki sebeink gyógyulásához vezetnek és egy felszabadultabb, magabiztosabb életvezetést, pozitívabb énképet, reálisabb önértékelést hoznak életünkben.

A csoport a pszichodráma eszközeivel a belső lelki tartalmak, élmények, konfliktusok dramatikus megelevenítésén keresztül segít a felismerésben, megértésben és az új, hatékony megoldás megtalálásában, kipróbálásában. Ebbe a csoportba csak egymást nem ismerő tagok jelentkezhetnek, ismerősök, rokonok, kollégák nem, mert az gátolná a befelé figyelést, a belső munka hatékonyságát. Az ilyen csoportok keretei eltérnek a téma centrikus csoportok kereteitől. Általában 150-250 órára szerződnek, minden csoporttagot titoktartás kötelez a csoportban történtekkel kapcsolatban.

"Összejönni, jó kezdés,
Együttmaradni, haladás,
Együtt is dolgozni, siker."


Felelősségünk a saját viselkedésünk felett van. Tudatos munkával elérhetjük, hogy ne vágyainkat vetítsük ki egy helyzetre, hanem nézzünk szembe bátran a realitással, - amin lehet, változtassunk, amin nem lehet változtatni, azt fogadjuk el.  A legfontosabb felismerni a kettő közötti különbséget.


Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adhat választ egy-egy pszichodráma játék:
• Mit kell tennem, hogy visszanyerjem az önbecsülésem?
• Miért nincs önbizalmam?
• Hogyan tudnék leválni az anyámról/apámról?
• Miért nem tudok egyedül élni?
• Miért félek az intimitástól?
• Miért érzem úgy, hogy engem mindig csak kihasználnak?
• Miért nem tudok elengedni?
• Miért nem merem vállalni az érzéseimet?
• Miért nem tudom képviselni magam? Hogyan tudnék kiállni magamért másokkal szemben?
• Mit kell tennem, hogy elismerjenek a munkahelyemen?
• Miért nem tudok nyitni az emberek felé? Miért vagyok visszahúzódó?

A pszichodráma játékok célja, hogy harmónikusabban és hatékonyabban működve megtaláljuk önmagunkat és helyünket a világban,  ezáltal magabiztosabbá és szabadabbá válhassunk. 

A pszichodráma-ülés szerkezete:

A pszichodráma, mint minden más pszichoterápiás módszer, történéseit tekintve  egyszeri és megismételhetetlen. Hiszen nincs két teljesen egyforma ember, nincs két egyforma pszichodráma játék sem. A protagonista játék cselekménye előre nem meghatározott, mindig az aktuális csoport és egyéni dinamikák határozzák meg az ülés témáját.
A pszichodráma hatásmechanizmusának alapja, a dráma strukturális felépítése, mely bizonyos fokú biztonságot ad a résztvevők számára.

Minden pszichodráma ülés a közös munkára hangolódással kezdődik, melyhez játékos gyakorlatok segítenek figyelmünket a belső történések, az érzelmi-gondolati és cselekvési egységre irányítani. Ezt követi a játék és a végén az integrációs fázis zárja a folyamatot.


1. A fölmelegedési fázis, warming-up.

A játékos helyzetek, feladatok segítenek a hétköznapok problémáiból a játék világára, egymásra és leginkább önmagunkra hangolódni.
A rámelegedés célja, a résztvevők spontán és intuitív megnyilvánulásainak elősegítése mellett az önmagunkról való tudás mélyítése.

Néhány lehetőség a teljesség igénye nélkül:
• Imaginációk: Egy családi jelenet, fotóalbum, képzelt utazást, múlt-jelen-jövő ajtaja, stb.

• Identifikáció: Milyen állattal, virággal házzal, személlyel stb. azonosulna?
• Csoport tagja közötti interakciók: vakvezetés, mozgásos játékok, tánc.
• Playback játékok, egymás életéből egy elmesélt történetet eljátszik egy néhány kiválasztott csoporttag.

2. Játékfázis.
A pszichodráma spontán játéka bárkit, aki csak részt vesz benne magával ragad, megszédít és lenyűgöz.  A teljes  történetet a (protagonista) főszereplő játsza a pszichodráma sajátos technikáival. Minden a szinpadon történik," itt és most" -nem megismételhetően, valójában találkozásról és szembesülésről van szó. Arra ad lehetőséget, hogy  az egyén átlépje saját korlátait, feloldja a határokat. Moreno  realitástöbbletnek  nevezi ezt a határok nélküli valóságot.  

A dráma vezetése folyamán, a vezető egyik kiemelt feladata, hogy a főszereplőt meg tudja tartani ebben az érzelmi állapotban, mert csak így tudja számára lehetővé tenni a spontán akciók végrehajtását, amik az érzelmi és gondolati belátásokhoz, és felismerésekhez vezetnek.
A játék-fázisban az alábbi technikák kerülnek alkalmazásra: szerepcsere, belső hang, szókratészi kérdések, duplázás, tükör, pszichodramatikus interjú, az élet újra próbálása.


3. Integrációs fázis, a pszichodráma ülés befejező szakasza.
A játék befejezését követően, a csoport ismét körben foglal helyet, és a játék folyamán megérintődött csoporttagok ebben a szakaszban osztják meg élményeiket a protagonistával és egymással, ezt hívjuk a sharing-nek.
Sharing: A nézők a játék közben passzív helyzetben átélt feszültségeiket, és megérintettségüket tudatosítják és megosztják a csoporttal. A protagonista szempontjából kiemelt jelentőségű ez a szakasz, mivel vissza kell térnie a realitásba a mintha-realitás világából, és rendkívül fontos, hogy integrálódni tudjon a csoportba azáltal, hogy a többiek is megosztják hasonló tapasztalataikat. Így válik lehetővé, hogy ne érezze  magát kellemetlenül az egyoldalú feltárulkozása miatt.
Szerep-feedback / szerepvisszajelzés, során a szereplők elmondják, hogy mit éreztek az adott szerepben, és a protagonista szerepében, a szerepcserék során. Ez a szakasz segíti megértés és intellektuális feldolgozási folymatot.
• Identifikációs-feedback/ azonosulási visszajelzés, a „csoport tagjai a játék szereplőinek valamelyikével azonosulva, egyes szám első személyben elmondják érzéseiket, az új szempontrendszerek bevonása lehetővé teszi a protagonista kognitív belátásának növelését. Az egyes szám első személyű közlési forma megakadályozza az ítéletalkotást és az intellektualizálást.

A játék végén egy rituálé segítségével a protagonista kiveszi a szerepekből a játékosokat. ( Vikár 2007.)

 

Tegyen magáért, itt és most!   Hívjon és jelentkezzen az önismereti pszichodráma csoportba!

Vezető: Suri Irén veszprémi pszichológus